Lakáshitel kamatok általában egy bizonyos mezsgyén alakulnak, azonban a pénzintézettől, a gazdaság aktuális állásától, a mindenkori kormány gazdaságra nagy hatással lévő döntéseitől és számos külső ingertől függ. A 2008-as gazdasági válság előtt a lakáshitel kamatok forint hitel esetében magasabbak voltak, mint a svájci frank, euro, japán yen alapú deviza hitelek esetében, ezért nagyon sokan, döntő többséggel választották inkább a deviza kockázatot az alacsonyabb kamattal járó alacsonyabb törlesztő részlet miatt.
A forint alapú lakáshitel kamatok általában 10% körül mozogtak, a mai napon is ez hasonlóan alakul. A bankok szinte nem is kínálják már a devizahiteleket, hiszen népszerűségük a válság óta drasztikusan visszaesett, tehát a 6-7%-os devizahitelezésben elérhető lakáshitel kamatok már sajnos nem elérhetőek.
Általában 10% körül mozognak a kamatok
A legtöbb bank és egyéb pénzintézet esetében a referenciakamatot, a BUBOR-t (Budapesti bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb) tekintik kiindulópontnak. A BUBOR-ra számolják fel azt a kamatfelárnak nevezett százalékot, melyet a bankok a belső eljárásrendjükben kidolgozott minősítés során adnak. Ha a lakáshitel igénylő például magas, stabil, rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik hosszú ideje, valamint a jelzálognak szánt ingatlanbiztosítéka bőven az igényelt összeg felett van, akkor nagyon jó minősítést kap
Ezzel Neki a kamatfelár alacsony, 1-3%, tehát a havi lakáshitel törlesztése is kisebb lesz. Azonban ha az igénylő keresete alacsony, és az ingatlanfedezete éppen hogy csak eléri a minimum követelményt, akkor a kamatfelára magasabb lesz, 4-7%, tehát a mindenkori BUBOR-hoz, ez adódik még hozzá, így lesz a végén körülbelül 12%.
Egy hozzászólás "Lakáshitel kamatok"