Lakáshitel kamatok alakulása mindig egy adott ország gazdasági és financiális tevékenységétől, és ezek eredményességétől függ. Amennyiben egy ország jól teljesít, a kamatok általában alacsonyan tudnak maradni. Minél jobban teljesít annál alacsonyabbak. Azonban csakis a stabilan, hosszútávon és kiszámíthatóan jól működő gazdaságoknál működik ez így.
Mivel a jegybank az alapkamatot negyedévente változtathatja, így hiába van egy-egy jó makrogazdasági adat; az kell, hogy ez fenn is tudjon maradni, és a kamatok, melyek a lakáshitel kamatokat is alakítják, alacsonyak maradhassanak. A lakáshitel kamatok alakulása nem csak a jegybanki alapkamattól függ, hanem attól is, hogy a lakáshitel igénylőjének milyen az anyagi háttere.
Alacsonyabb kamatokkal alacsonyabb lesz a törlesztő részlet
Hiszen a lakáshitel az alapkamatból és a kamatfelárból tevődik össze. Minél bizonytalanabb valakinek az anyagi háttere, annál nagyobb kockázatot kell vállalnia annak a pénzintézetnek, aki hitelt nyújt neki. Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb lesz a felár, így a lakáshitel törlesztő részlete is magasabb lesz. Ha valaki minimálbért keres és éppen, hogy csak túl van a próbaidőn, annak magasabb lesz a kamatfelára, mint annak, aki ennek a dupláját keresi, és régóta áll határozatlan munkaviszonyban.
Lakáshitel igénylésekor a kamatfelárat csökkenteni lehet azzal, ha valaki leszerződik a bankkal, legalább havonta két csoportos beszedési megbízásra, valamint arra, hogy a munkabére oda érkezzen, ahol a lakáshitelt fel kívánja venni. Ezzel a lakáshitelének a havi törlesztő részlete is alacsonyabb lesz.