Lakáshitelek kamatainak alakulása sok mindentől függhet, de főleg egy adott ország (ahol a lakáshitelt folyósítják) gazdasági működésétől, illetve pénzügyi eredményességétől. Ha egy ország viszonylag jól prosperál gazdaságilag, akkor a kamatok viszonylag alacsonyak, ha rosszul, akkor igen magasak. Általában 10 és 15% között mozognak mostanában a lakáshitel kamatok.
Mivel a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatokat általában negyedévente (néha sűrűbben, néha ritkábban) változtathatja, így hiába van egy-egy jó gazdasági adat; az kell, hogy ez fenn is tudjon maradni, és a kamatok, melyek a lakáshitel kamatokat is alakítják, alacsonyak maradhassanak. A lakáshitel kamatok alakulása nem csak a jegybanki alapkamattól függ, hanem attól is, hogy a lakáshitel igénylőjének milyen az anyagi háttere, melyet sok szempontból vizsgálnak, hiszen több millió forintról van szó.
Minél rosszabb az igénylőnek az anyagi háttere, annál nagyobb kockázatot kell vállalnia annak a pénzintézetnek, aki hitelt nyújt neki. Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb lesz a kamatfelár, így a lakáshitel törlesztő részlete is magasabb lesz. Ha valaki minimálbért keres és éppen, hogy csak túl van a próbaidőn, annak magasabb lesz a kamatfelára, mint annak, aki ennek a dupláját keresi, és régóta áll határozatlan munkaviszonyban.
Lakáshitel igénylésekor a kamatfelárat csökkenteni lehet azzal, ha valaki leszerződik a bankkal, legalább havonta két csoportos beszedési megbízásra, valamint arra, hogy a munkabére oda érkezzen, ahol a lakáshitelt fel kívánja venni. Ezzel a lakáshitelének a havi törlesztő részlete is alacsonyabb lesz. Ha pedig kamattámogatott lakáshitelt veszünk fel akkor a gyermekek számával is lehet a kamatot módosítani.