A lakáshitelezés Magyarországon lassan kezd magához térni a hosszúra elnyúló pénzügyi válság után. 2008 nyarán még rekordárfolyamú, erős forintunk volt, a bankok rengeteg lakáshitelt helyeztek ki, mint forintban, mint devizában egyaránt.
A devizahiteleknek viszonylag alacsony volt a kamata, a forinthiteleknek pedig valamivel magasabb, így sokan automatikusan az árfolyamkockázattal járó devizahiteleket választották, azonban 2008 őszén,és 2009 tavaszán a pénzügyi válság kitörésekor rá kellett, hogy jöjjön mindenki, hogy elég nagy a baj, hiszen a svájci frank hirtelen megerősödött, a forint elkezdett gyengülni, a kamatok pedig hirtelen megemelkedtek. Ez a felsorolt három tényező vezette odáig a dolgokat, hogy a devizahitelezés szinte azonnal beszűnt, és helyettünk különböző konstrukcióban igényelhető forint alapú lakáshiteleket lehet a bankoknál és pénzintézeteknél igényelni. Jelenleg 2-3 fő csapásirány mutatkozik meg a hitelezésnél a lakáshiteleket illetően. Lakáshiteleket már csak forintban lehet igényelni.
Az egyik a standard, piaci alapú, azaz piaci kamatozású, alapkamathoz kötött lakáshitel, mely a az alapkamat változásait követi azzal nyomon, hogy ha magasabbra csúszik az alapkamat, akkor a lakáshitel kamata is magasabb lesz, ha csökken, akkor pedig a csökken a lakáshitel kamata. A másik lakáshitel típus az államilag kamattámogatott lakáshitel, mely esetében az illető kamatkedvezményhez juthat indirekt módon az államtól a bankon keresztül.
A kamattámogatott lakáshitel esetében több kritériumot is teljesítenie kell az igénylőnek, de az egyik legfontosabb, hogy minél több gyermeket vállal, annál magasabb lesz a kamattámogatás mértéke. A lakáshitel igénylés során egy papírral többet kell kitölteni, ugyanis a kamattámogatást külön kell kérvényezni. A harmadik típus az úgynevezett közalkalmazott lakáshite, mely a meghatározott állami területen dolgozó igénylőknek ígér alacsonyabb kamatot, és ez által alacsonyabb törlesztő részletet is.