Ha lakáshitelt veszünk fel akkor azt jelzálog csak úgy tehetjük meg, ha egy jelzálog szerződést is kötünk. A jelzálog szerződés tartalmazza, hogy melyik ingatlanra milyen értékben szerez a bank jelzálog jogot, melyet a földhivatal jegyez be később. Amikor a lakáshitelt megigényeljük akkor már az előszűrésen is megkérdezik, hogy rendelkezünk el olyan ingatlannal amin nincs-e még bejegyezve jelzálog jog, mert ha már be van, akkor arra nem köthetünk jelzálog szerződést. Erre mindenképpen szükség van, mert minden lakáshitel egyben jelzáloghitel is egyben.
Ha azonban még nincs rajta jelzálog jog, akkor a bank bejegyeztetheti a sajátját, és a lakáshitel igénylésének nagy valószínűséggel pozitív lesz a bírálata, már ha elég értéket képvisel az adott ingatlan. Miután a bankban leadtunk a lakáshitel igénylésünket, az ügyintézők kiküldenek egy ingatlan értékbecslőt, és felméri, hogy az adott lakás vagy ház mekkora értékkel bír. Az erről szóló kalkulációt leadja a bankban.
A lakáshitel egyben jelzáloghitel is.
De mi a helyzet akkor, ha nem elég az az egy fedezet? Nos, ez esetben bevonhatunk mellé pótfedezetet is, azaz egy második ingatlanra is terhelhet a bank jelzálogot. Mindentől függetlenül érdemes tudni, hogy nem feltétlenül csak arra az ingatlanra vehetjük fel a lakáshitelt, amit meg szeretnénk vásárolni, vagy fel szeretnénk újítani, hanem egy teljesen különálló, tőlünk független ingatlan is lehet.
Hiszen a jelzálog szerződésbe nem feltétlenül a lakáshitel igénylői, az adós és az adóstárs kerül, hanem lehetnek egymástól vad idegen személyek is adott esetben. A jelzálog szerződésről, csak úgy mint a lakáshitel szerződésről is készült egy közokirat, melyet a közjegyző előtt kell az illetékes személyeknek aláírnia.